Meglátásom szerint...

10 - Published in Hungary - Political debates and analysis - 4 years ago

Tisztelt Állampolgárok!

Mindenek előtt szeretném tisztázni, hogy jelen cikkem csak egy felmérés, a cikkben tárgyalt téma ügyében még senkit nem kerestem fel, szimplán szeretném megismerni a véleményeteket.

Vágjunk is be..

Aki nem ismerne, MrWaReZz vagyok. A játék második napján regisztráltam és anno Szefesék mellett tanultam bele a politikai modulba. Az első három kormányban lehetőségem volt MoFA (külügyminiszteri) pozíciót betölteni. Ezután a 100. erev-napon felvettem a Japán állampolgárságot és ott elsőként az Amaterasu MU vezérkarába kerültem majd ez rövid időn belül a külügyminiszteri poszttal bővült.
Itthoni és külföldi pályafutásom során sok játékossal sikerült jó kapcsolatot kialakítanom, ezt szeretném a jövőben országunk javára fordítani.

Jelenleg nem vagyunk egyszerű helyzetben és ennek egyik fő oka szerintem a szövetségesekkel és más országokkal való kapcsolatunk. Itt az eRevollution-on tényleg gyorsan (akár egy-egy elnöki ciklus alatt is) változnak a szövetségi viszonyok. Ez a játék történetének, cselekményének nem éppen negatív, viszont az országoknak gyorsan kell reagálniuk minden változásnál. A sok és gyors változtatások miatt nagyon sok szövetséges ország elpártolt mellőlünk és a meglévő országok közül is csak keveset mondhatunk igazi szövetségeseknek. Ilyen igazi szövetségesünk például: Horvátország vagy akár Csehország akik a saját TP-s RW-jükbe képesek inkább a mi oldalunkon ütni, csak azért hogy ne legyen sikeres az RW.

Véleményem szerint fontos lenne újra felvenni a kapcsolatot több előző és jelenlegi szövetségesünkkel, hogy sikeresen stabilizáljuk országunk helyzetét. Minnél hamarabb meg kell kezdeni a kommunikációt a többi országgal, akár szövetséges, akár ellenfél jelenleg. Láthatjuk, hogy rendezetlenek a soraink és nem tudunk érdemben helyt állni. Tárgyalásokkal, beszélgetésekkel időt kell nyernünk és ezt az időt felhasználni arra, hogy felállítsunk egy rendszert ami működik. Amelyben nem csak, hogy meg tudjuk védeni magunkat, de tudjuk bizonyítani a többi országnak, hogy velünk is lehet számolni újból. Ez nem lesz egyszerű, főleg megnézve Central Hungary régiót (ami jelenleg török terület) mégis ~489 magyar karakter ott állomásozik, azaz feltehetően fake vagy halott karakterek. Innen is látszik, hogy kevesen vagyunk, de eddig sem az utolsó pillanatban szerzett sebzésünkkel vívtuk ki a szövetségeseink bizalmát, hanem azzal, hogy ha kellett ott voltunk és akár 24 órányi DO-s sebzésünket adtuk egy-egy csatába.

Meglátásom szerint kellő kommunikációval és szervezettséggel sikeresen fel tudjuk újra építeni eMagyarországot.

A legvégére pedig most jöjjön a miért, ami miatt írtam ezt a cikket. Kérdezném tőletek, megfelel-e nektek a jelenlegi állapot vagy inkább megpróbálnátok javítani a helyzeten? Ha javítani szeretnétek, akkor szerintetek mi lenne a helyes irány? Mi a véleményetek az én nézőpontomról?

Szeretném ha minél többen válaszolnátok mert érdekel a véleményetek. Amennyiben többségében tudnátok támogatni a fentebb leírt elképzeléseimet, abban az esetben várnám bármely párt jelentkezését amelynek a színeiben indulhatnék a következő CP választáson.

Mielőtt bárki azt hinné: Nem, nem a jelenlegi vagy eddigi bármelyik kormány munkája ellen kívántam most cikket írni. Semmi problémám nincs velük sőt szeretném, ha úgy alakulna, akkor segítenék a jövőhavi munkámat. A cikkírásom oka, hogy jobbnak láttam ezt a témát egy cikkben, viszonylag összeszedetten kiadni és ezalatt megtárgyalni amelyhez bárki hozzászólhat, míg ellenben egy chatfelületen ezek a lehetőségek limitáltak.

Köszönöm, hogy időt szenteltetek a cikkemre.

Üdvözlettel,
MrWaReZz


Support

AdramalekNightwatcherHUNZibandrisTarsiBuzitorokok28

Comments (10)

Szerintem ha megtartjuk a mostani szövetségeseket és rávesszük őket hogy üssenek is (tisztelet a kivételnek) akkor jók vagyunk, talán 1-2 nagyhatalommal még szövetségbe léphetnénk. A CP-választáson meg támogatlak a mi színeinkben Smile
nem értem még a játékot, és elég friss is vagyok, hogy ne érjen sokat a véleményem. de talán érdekes lehet amit mondok: nem vagyunk erősek, és a játékélménynek is jót tehet, ha összefogunk országon belül. nem két-három pólus szídja egymást, hanem mindenki egyért dolgozik. mivel jelenleg a pártrendszer is ebbe az irányba tart még, és Kuruc bannolása noha ártott az országnak és a közösségnek, mégis erősíti ezt az egypártrendszert, ami ilyen kis közösség esetén még jó is lehet. legyen jó! Örülök, hogy hazajöttél, legjobbkor.
Piszkálta a csőröm hogy a japánokkal voltál de nem akartam beszólni hogy még jobban elidegenítselek, inkább bíztam benne hogy a szíved előbb utóbb hazahúz. Ma nagyon örülök neki hogy így tettem, és nem csak azért mert magyar vagy hanem azért mert tudtam hogy aktív és hasznos tagja lehetsz újra a közösségnek. Ami a programodat illeti, tárgyalások, a kialakult helyzet normalizálása mind mind rendben van, talán tényleg ideje lenne kicsit visszavenni, én sem hajtottam volna bele a közösséget ilyen kimerítő háborúba ha nem láttam volna harckedvre igényt. Persze mikor az egész elindult akkor még nem tudtam hogy a törökökkel kell majd szembenéznünk mint ahogy azt sem hogy a szerb ellenzék kicsesz velünk. Kb ennek köszönhetjük hogy sokat buktunk mára, de úgy látom hogy még ez sem nagyon törte meg a harci kedvet. Szóval nem nagyon akarok bele szólni hogy tárgyalásba kezdj vagy folytasd amit elkezdtem. Ami a szöviket illeti én hozzá tenném a felsoroltak közé a bosnyákokat, a makedónokat is, és bár nem örültem hogy a bolgárok leNAPoltak a jetikkel, de ettől eltekintve úgy érzem velük is szoros a kapcsolatunk. A szerbekkel meg ugyan sok baj van a belső konfliktusaik miatt, de érdemes azért küzdeni hogy mellettünk maradjanak. Az elnök választáson számíthatsz a voksomra, és a segítségemre is megválasztásod esetén.
Már akkor elmondtam a megoldást, amikor még csúcson voltunk, de nem figyelt senki rá. A Szerb a mérleg nyelve. Ha velük jó kapcsolatot tudunk kiépíteni, akkor nyerő helyzetbe lehet a szövetségünk. Ami nagyon fontos, hogy a szövetségben mindenki jól járjon. Ne legyenek olyan országok, akik jóval kevesebb bónuszhoz jutnak a többieknél, mert akkor úgy érzik majd, hogy őket kihasználja a többi. Ha ezt meg tudjuk oldani, akkor ismét erősek leszünk.
@naton: Köszönöm! Smile @Rothbart: Attól, hogy friss vagy attól még számít a véleményed. A cikkel nem szeretnék széthúzást generálni. @NightwatcherHUN: Mindenek előtt Neked is köszönöm! Remélem, hogy hasznos is leszek nem csak aktív Smile Nem egyszerű kérdés, hogy hogyan kellene folytatni és ezt nem is kimondott programnak mondanám amit írtam, szimplán tudni szeretném hogy van-e létjogosultsága ennek a típusú látásmódnak. És ezt azért hangsúlyoznám így ki mert nem biztos, hogy ennyire kielégítené a harci kedvet, cserébe lehetőségünk nyílna a sorainkat rendbe hozni.
Hagyjuk a harci kedvet, mert önmagában az kevés. Sad Folyamatos a fegyverhiány, a nép fegyverre éhezik és már túl régen volt szünet, hogy feltölthessük készleteink.. Sad Én egyetértek a cikk gondolataival és az én általam látott legnagyobb gond, az nem csak külső, szövetségesi viszonyok, hanem inkább belső. Én úgy érzem, hogy csak felét vagy a 3/4-ét hozzuk ki abból, amit tudunk. Én úgy látom, hogy van kb. 1 tucat ember, aki erején felül teljesít és általuk látjuk szépnek vagy elfogadhatónak az eredményünket/ellenállásunkat, de voltaképpen a tömegek azt se tudják, hogy mikor mi van. Olyan gyorsan változik a helyzet, olyan szűkszavú időnként a tájékoztatás, olyan széles a discord-al kapcsolatban passzív vagy ellenálló tömeg, hogy nem tudunk teljes erővel küzdeni. Nekem a legfontosabb lenne a kommunikáció rendbetétele, mert én tényleg úgy érzem, hogy tudjuk teljes erőbedobással odatenni magunkat. Vannak jó irányvonalak, mint az új hadügyi közlöny szerű cikkek megjelenése. Smile De még csak szárnyait bontogatja. Cheeky Rossz vissza emlékezni, hogy volt olyan csatánk, amit csak azért buktunk, mert még az utolsó 5 percben sem volt tiszta, hogy akkor most megtartjuk vagy nem. (utólag szólva, szerintem megtudtuk volna fogni)
*én tényleg úgy érzem, hogy NEM tudjuk teljes erőbedobással odatenni magunkat.
Nekem az a része nem szimpatikus a játéknak, hogy hetente változnak a szövetségesek és az ellenségek, valamint, hogy az országok kb két-három vesztes csata után már mennek békéért könyörögni, sokszor megalázó feltételekkel, majd átállnak az ellenséghez. Ezért nem tud szerintem kialakulni igazi szövetséges barátság két ország között. A horvátokkal talán jó úton haladunk errefelé - már amennyire én látom kvázi kétkattosként. Sajnos azt látom, hogy sok nagyobb ország azért vívja most a háborúit és azért intézi úgy a külpolitikáját, ahogy, mert a végső cél a világ és a bónuszok teljes leosztása.
én katonának tartom magam aki szereti a harcokat és a taktikákat, a politika nem igen érdekel. Minél többen kipróbálják magukat és tesznek az ország fennmaradásáért annál jobb. Smile Lássuk mit tudsz Smile
Grúzokat megpróbálnám átcsábítani Smile